Május 31-én az osztállyal elmentünk az ölbői horgásztóra.

 A busz Táplánból másfél óra alatt ért Ölbőre, innét gyalog folytattuk az utunkat. A tóhoz való eljutás nem volt egyszerű, végül kisebb kitérővel sikerült eljutni a célig. Akik horgászni akartak, kicsit arrébb mentek, hogy a felettébb jókedv nehogy felverje a halak csendjét. Száraz fát eleinte nehezen találtunk, de Bence ügyesen megoldotta a tűzrakást, így egy órával később neki is álltunk sütögetni. Sokan virslit vagy kolbászt, mások szalonnát hoztak. Nagyon jó volt a lobogó tűz mellett ülni és nézni a tavat, amiből ritkásan egy-egy aranyló ponty ugrott fel. Az egyik osztálytársunk, Benedek elhozta magával az ír sípját és lenyűgöző koncertet adott vele. Ez idő alatt egy zsák alma és szép halak is előkerültek. A halakat jó volt látni a természetben is nemcsak a boltok polcain. Szerencsére az összeset visszaengedtük, így újra elnyerhették szabadságukat. Az indulás közeledtével elkezdtünk összepakolni. Kidobtuk a szemetet és eloltottuk a tüzet, még a horgászfelszerelés is a helyére került. Aztán kisebb túra következett, elindultunk a vonatra, ami haza vitt minket.

Szerintem mindenki élményekkel gazdagon, de legfőképp boldogan tért haza a kirándulásról.

                   Gáspár Marcell, 8.b