Déri Eliza 7. osztályos tanuló a következőket tudta meg nagyanyájától:

A nagymama gyerekkorában már volt karácsonyfa, amit a mennyezethez erősítettek egy kampóval. A fenyő díszei házilag készített szaloncukrok vagy papírba csomagolt diók voltak. Ajándékként apróságot kaptak: füzetet, csekély édességet vagy ruhát. Templomba is elmentek a családdal és a szomszédokkal. A mise után következett a fadíszítés, a karácsonyi énekek éneklése és az imádkozás. Látogatóba hozzájuk a rokonok, nagyszülők, keresztszülők érkeztek.  Jellegzetes karácsonyi ételeket fogyasztottak: töltött káposztát és kalácsféléket.

Tóth Lászlóné nagymama azt is elmondja, hogy a legnagyobb örömöt gyerekkorában karácsonykor egy kézzel készített szánkó okozta neki.

Sövegjártó Anna a dédmamáját (86 éves), és a nagyszüleit (72 és 60 évesek) kérdezte régi karácsonyokról, akik nagyon örültek annak, hogy mesélhetnek a régmúltról:

Mindhárman arra emlékeznek, hogy gyermekkorukban élő fenyőből volt a karácsonyfájuk. Akkor még nem léteztek üveg díszek, hanem diót festettek be aranyra és ezüstre, továbbá fából készült díszek ékesítették a fát. Igazi csiptetős gyertyával díszítették még a fenyőt. Mindhárman szívesen emlékeznek vissza a csillagszórókra.  Vattadarabokat is szórtak a fára, hogy a hópelyheket idézzék. A szaloncukorkínálat akkoriban nem volt olyan változatos, mint manapság, Konzum néven lehetett kapni 3 féle ízben. Ez is díszítőeleme volt a karácsonyfának a hablkarikákkal együtt. Ajándékba csupa hasznos dolgot kaptak: ruhaneműt, könyvet, társasjátékot. Dédmamája megemlíti kedves emlékként, hogy apukája az ünnepen mindig egy verset mondott el, de sajnos a címére már nem emlékezik.

A templombajárás és az éjféli mise fontos szerepet játszott akkoriban is, a család közösen vett részt ezeken az eseményeken. Egyébként ilyenkor decemberben nagy családi összejövetelek voltak, ahol diós - és mákoskalácsot, hatlapost és zserbót fogyasztottak.

Horváth Helka írása:

A nagymamája elmondása szerint régen a legnagyobb örömet jelentette az ádventi készülődés és a karácsony.

Jézus születése örömünnepet jelentett, melynek fénypontja az éjféli mise volt. Minden családban állítottak karácsonyfát, néhol felkötötték a gerendára, hogy ne foglaljon sok helyet. A lányok, asszonyok előre elkészítették, amik a fára kerültek: saját főzésű szaloncukrot, aszalt gyümölcsöt, almát, mogyorót, mézes süteményt. Színes fűzéreket, papírangyalokat és fémcsipeszre erősített gyertyákat tettek a fenyőre. Közös vacsora volt, ahol töltött káposztát, rumos-diós kalácsot is ettek. Közös időtöltésként énekeltek és imádkoztak a karácsonyfa körül. Az ünnep erősen kötődött a valláshoz, a templomhoz, és a Jézuskaváráshoz.

Ajándékként fából készített játékot, babát, kockát, ólomkatonát, diavetítőt, labdát kaptak. Az ajándékok egy részét a közeli városban szerezték be.