Advent 13
2020. december 14., 09:30
A december egy nagy, vörös bársonyfotel, amibe jó beleülni, ha
hazamész. Pezsgőbontással kezdődik, és azzal ér véget. Ha szerencsések
vagyunk, leszakad a hó is, és mindent tisztára mos. Elfedi a fehér lepel a
bánatokat. Decemberben senki sem szomorú. Ilyenkor az emberek hazalátogatnak
a családhoz, még az a rokon is hazamegy, aki nyáron haragudott. Megpusziljukanyát, és
megöleljük apát. Együtt vagyunk. Szeretjük a kollégákat is, prémiumokat osztogatnak, megdicsér
a főnök, és fényesbe öltöztetjük az ablakokat, csakúgy,
mint a szívünket. Ez elég nyálas, de attól még igaz.
Szentesi Éva
« Vissza az előző oldalra!
